"Legyél régész, mélyre áss!
Egyre régebbi otthont találsz.
Újabb réteg, újabb kép,
valaki előtted, s előttem ugyanitt élt." - LGT

2015. február 24., kedd

Modern grafikai technológiák és a régészet – Microsoft Hololens (Véleménycikk)



Üdvözlöm a kedves olvasókat. Nemrég kicsit átalakítottuk az oldal felépítését, hogy a továbbiakban a jövőbeni projektek ne keveredjenek össze a már befejezettekkel. Ezt megünneplendő, útjára indítjuk a blog azon oldalát, ami a régészethez kapcsolódóan, de attól mégis kicsit elrugaszkodva próbálja meg az olvasókat szórakoztatni. A tovább után folytatódik a bejegyzés.



Nem tudom, hogy vagytok vele, de én személy szerint szeretem figyelemmel kísérni a különféle kütyü-expokat, ahol a már megszokott semmitmondó újítások mellett néha felbukkan olyan technológia is, ami (miután már kiforrott, és elterjedt), akár a régészetben is kehet majd hasznosítani. Mint azt a cím is sejteti, egy ilyen kütyüről, és annak régészeti felhasználásáról lesz szó. De nézzük is, miről is lesz itt szó. 

Microsoft Hololens



A redmondi cég a Windows 10 bemutatását követően robbantotta a bombát ezzel az eszközzel. Mint 1-2 hasonló kütyü, ez is a virtuális valóságot hivatott közelebb hozni a hétköznapokhoz, azonban itt jön a csavar. Ugyanis, míg az Oculus Rift, vagy a Morpheus egy, a szem elé helyezett, és a szemek érzékelésével játszó eszközök (hasonló a működési elv, mint a 3D mozifilmek esetén, vagyis, hogy a szem elé helyezett kijelzőn két kép fut, melyet az agyunk kombinál eggyé), ebben az esetben az úgynevezett augmented reality (kiterjesztett valóság) a rendszer alapja. 

Valahogy így kell elképzelni a működését
 Ezt, a bemutató videó alapján úgy kell elképzelni, hogy a szemüveg felvétele, és annak bekapcsolása után a látóterünkbe vetíti a dolgokat (windows asztal, tervező program felülete, játékok), kombinálva az általunk látott valósággal. Például, ha van egy játék, azt rávetíti az előttünk lévő asztalra (természetesen 3D-ben), mintha csak az asztalon játszanánk a programmal. És itt jön be az a pont, ami miatt a régészet számára is hasznos lehet a készülék.

A romok
Noha ez a készülék sok lehetőséget rejt, számunkra, régészek számára egyelőre korlátozottan lehet a segítségünkre. Leginkább a rekonstrukciós munkákhoz lehet majd kiválóan felhasználni, legyen az épület, vagy használati tárgy. De maradjunk egy kicsit az épületeknél. Míg a régész számára könnyű elképzelni, egy adott épület meglévő/felfalazott alapfalaiból, hogy hogyan is nézhetett ki az épület, a leendő látogatónak nem biztos, hogy ilyen könnyen fog menni, akkor sem, ha van egy vázlatos, madártávlati rajz a rom mellett. 

Hogy jön be ide a Microsoft újdonsága? Ahogyan azt már fentebb leírtam, a készülék a kiterjesztett valóság alapján működik. Ezt én úgy tudnám elképzelni (épületrom esetén), hogy elkészül a számítógépes rekonstrukciója az épületnek, ezt feltöltik a készülékre, és a látogató ennek a segítségével, amerre jár „újjá építi” a tájat. Ezt (szerintem) úgy kell elképzelni, hogy a szemüvegbe feltöltött rekonstrukció rávetítődik a meglévő falakra, és mintegy kiegészítve őket, megmutatja azt, hogy az épület milyen volt (magasság, díszítettség…). A mélyebb benyomás érdekében akár még sétáló lakosokat is be lehet tenni.

Legjobb példa erre Aquincum lehet. Most belép az ember, lát egy rommezőt, amihez noha készült egy 360 fokban forgatható panoráma rekonstrukciós rajz, de (szerintem) az nem ugyan olyan, mint a fentebb vázolt lehetőség. Azonban a Hololens segítségével szó szerint megelevenedhet(ne) az ember előtt a város. 

De ez a jövő zenéje.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.