Üdvözlöm a kedves
olvasókat. Nemrég kicsit átalakítottuk az oldal felépítését, hogy a
továbbiakban a jövőbeni projektek ne keveredjenek össze a már befejezettekkel. Ezt
megünneplendő, útjára indítjuk a blog azon oldalát, ami a régészethez
kapcsolódóan, de attól mégis kicsit elrugaszkodva próbálja meg az olvasókat
szórakoztatni. A tovább után folytatódik a bejegyzés.
Nem tudom, hogy vagytok
vele, de én személy szerint szeretem figyelemmel kísérni a különféle
kütyü-expokat, ahol a már megszokott semmitmondó újítások mellett néha
felbukkan olyan technológia is, ami (miután már kiforrott, és elterjedt), akár
a régészetben is kehet majd hasznosítani. Mint azt a cím is sejteti, egy ilyen
kütyüről, és annak régészeti felhasználásáról lesz szó. De nézzük is, miről is
lesz itt szó.
Microsoft Hololens
A redmondi cég a Windows
10 bemutatását követően robbantotta a bombát ezzel az eszközzel. Mint 1-2
hasonló kütyü, ez is a virtuális valóságot hivatott közelebb hozni a
hétköznapokhoz, azonban itt jön a csavar. Ugyanis, míg az Oculus Rift, vagy a
Morpheus egy, a szem elé helyezett, és a szemek érzékelésével játszó eszközök
(hasonló a működési elv, mint a 3D mozifilmek esetén, vagyis, hogy a szem elé
helyezett kijelzőn két kép fut, melyet az agyunk kombinál eggyé), ebben az
esetben az úgynevezett augmented reality
(kiterjesztett valóság) a rendszer alapja.
Valahogy így kell elképzelni a működését |
Ezt, a bemutató videó alapján úgy
kell elképzelni, hogy a szemüveg felvétele, és annak bekapcsolása után a
látóterünkbe vetíti a dolgokat (windows asztal, tervező program felülete,
játékok), kombinálva az általunk látott valósággal. Például, ha van egy játék,
azt rávetíti az előttünk lévő asztalra (természetesen 3D-ben), mintha csak az
asztalon játszanánk a programmal. És itt jön be az a pont, ami miatt a régészet
számára is hasznos lehet a készülék.
A romok
Noha ez a készülék sok
lehetőséget rejt, számunkra, régészek számára egyelőre korlátozottan lehet a
segítségünkre. Leginkább a rekonstrukciós munkákhoz lehet majd kiválóan
felhasználni, legyen az épület, vagy használati tárgy. De maradjunk egy kicsit
az épületeknél. Míg a régész számára könnyű elképzelni, egy adott épület
meglévő/felfalazott alapfalaiból, hogy hogyan is nézhetett ki az épület, a
leendő látogatónak nem biztos, hogy ilyen könnyen fog menni, akkor sem, ha van
egy vázlatos, madártávlati rajz a rom mellett.
Hogy jön be ide a
Microsoft újdonsága? Ahogyan azt már fentebb leírtam, a készülék a
kiterjesztett valóság alapján működik. Ezt én úgy tudnám elképzelni (épületrom
esetén), hogy elkészül a számítógépes rekonstrukciója az épületnek, ezt
feltöltik a készülékre, és a látogató ennek a segítségével, amerre jár „újjá
építi” a tájat. Ezt (szerintem) úgy kell elképzelni, hogy a szemüvegbe
feltöltött rekonstrukció rávetítődik a meglévő falakra, és mintegy kiegészítve
őket, megmutatja azt, hogy az épület milyen volt (magasság, díszítettség…). A
mélyebb benyomás érdekében akár még sétáló lakosokat is be lehet tenni.
Legjobb példa erre
Aquincum lehet. Most belép az ember, lát egy rommezőt, amihez noha készült egy
360 fokban forgatható panoráma rekonstrukciós rajz, de (szerintem) az nem ugyan
olyan, mint a fentebb vázolt lehetőség. Azonban a Hololens segítségével szó
szerint megelevenedhet(ne) az ember előtt a város.
De ez a jövő zenéje.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.